Attila József: Without knocking

 Attila József: Without knocking


If I become fond of  you, you can come into my room without knocking,
but think about it carefully,
I will lay you down on my pailliasse, the rustling straw sighs with dust.

I will bring in fresh water for you in a pitcher,
will wipe your shoes, before you leave,
nobody disturbs us here,
bent over, you can leisurely mend our clothes.

The silence is deep, I talk to you,
if you are tired I will let you sit down on my only chair,
if you are warm, you can take off your tie, your collar,
if you are hungry, you'll get a clean paper as a plate, and when there is
something else, leave some for me, I am always hungry, too.

If I become fond of you, you can come to me without knocking,
but think about it carefully,
it would hurt me if you then avoided me for a long time.




JÓZSEF ATTILA: KOPOGTATÁS NÉLKÜL
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
szalmazsákomra fektetlek, porral sóhajt a zizegő szalma.
A kancsóba friss vizet hozok be néked,
cipődet, mielőtt elmégy, letörlöm,
itt nem zavar bennünket senki,
görnyedvén ruhánkat nyugodtan foltozhatod.
Nagy csönd a csönd, néked is szólok,
ha fáradt vagy, egyetlen székemre leültetlek,
melegben levethesz nyakkendőt, gallért,
ha éhes vagy, tiszta papirt kapsz tányérul, amikor akad más is,
hanem akkor hagyj nékem is, én is örökké éhes vagyok.
Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg,
bántana, ha azután sokáig elkerülnél.
1926. ápr.

Attila József: Without hope (a fragment)

Attila József: Without hope (a fragment)

My heart sits on the branch of nothing,
its small body shivering silently,
the stars gathering around it gently,
watching it, watching it.

 A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.